A lapokról egy család tekint ránk: apa, anya és a gyerekek - egy fiú és egy lány. Nincs két egyforma kártya: minden figura nézhet jobbra, balra vagy előre, a jobb vagy bal kezében tart valamit (táskát, kosarat, babát, labdát) , vagy üres a keze, illetve más-más színű az alsó és a felső ruhája (ebből szintén nincs a paklin belül két egyforma kombináció!) A kisebbek a színekkel ismerkedhetnek a játék során, a nagyobbak a többi szempont figyelembe vételével az irányokat is.

A kártya képi világa egyszerűnek tűnik, hiszen csak 1-1 emberalak jelenik meg egy lapon. De a látszat csal: éppen egyszerűsége teszi bonyolulttá! Hiszen a nagyon hasonló lapok között viszonylag kis különbségeket kell észrevenni - ezért fokozott figyelmet, fejlett analizáló képességet igényel a játék. Éppen ezért élszerűnek tartottuk, he ezen a kártyán nem alkalmazunk kiegészítő figurát. Célunk az volt, hogy a figyelem koncentrálódni tudjon, a lényegre fókuszálhasson. Ez nem jelenti azt, hogy ne játszhatnánk 72 lapos, más paklival kombinált játékokat (három paklival is kombinálhatjuk majd), de kiegészítő figurákat a többi kártyán helyeztük el.

Játék közben ügyeljünk arra, hogy a jobb-bal irány meghatározása legyen egyértelmű! Egyszerűbb, ha a gyerek saját testéhez viszonyítva határozza meg a jobb és a bal irányokat (ezzel igazán saját ,,oldaliságát" gyakorolhatja). Sokkal nehezebb, ha a jobb és bal irányokat a figurák testhelyzetéhez képest kell meghatároznia, hiszen ez még egy gondolatilag elvégzett térelfordítást is megkövetel! Természetesen az utóbbi az igazi, s törekednünk kell arra, hogy erre a szintre lehetőleg minden gyerek még óvodás korban elérkezzék. Aki ilyen szabállyal is könnyedén, tévedések nélkül, nagy gyorsasággal képes játszani a kártyával, annak nagy valószínűséggel irányvesztési gondjai nemigen lesznek későbbi élete során. (mindannyian tudjuk, milyen nagy szerepe van ennek az írás-olvasás előkészítésében, a diszlexia megelőzésében!)

Játékszabályok:

1. Rakosgató játék (3-10 évesig)

játszható, egyedül, vagy társakkal. Különböző szempontok szerint csoportosíthatóak a kártyák. Hagyjuk, hogy először tetszés szerint rakosgassák a gyerekek, fedezzenek fel szempontokat ehhez. Később adhatunk szempontokat, vagy ők is adhatnak egymásnak:
Gyűjtsd össze:
- akinek a felső ruhája piros...
- az egyszínű ruhában levőket...
- a jobbra nézőket...
- akinek a bal kezében van valami...
- akinek üres a keze...
- a férfiakat...
- aki szoknyában van, stb.

Adhatunk két szempontot is:
- akinek a balkezében van valami és előre néz...
- stb.

Minden esetben érdemes meg is számlálni, miből hány darabot találtak - igen érdekes matematikai felfedezéseket tehetnek így a gyerekek! Ez a szempont elsősorban a nagyobbak számára lehet izgató probléma! (a számlálás a 3, 6, 9, 12-es számkörben fog mozogni.)

2. Sorozat játék (5-10 évesig)
Játszható egyedül vagy társakkal. Tetszőleges képekkel kezdve a játékot mindkét irányba olyan kártyák kövesség egymást a kirakás során, melyek csak egy-egy tulajdonságukban különböznek az előzőtől!

3. Hiba a sorban (3-7 évesig)
Játszható kettesben vagy csoportosan. Egymásnak 4-6 képből álló csoportot raknak ki az asztalra, melyek valamely tulajdonságukban egyeznek - de egy ,,kilóg" ezek közül! Melyik a ,,kakukktojás"? (pl.: anya, kezében kosárral, de egyikük kezében nincs semmi - előre néző figurák, de egy balra néz - egyszínű ruhájú emberek, de egy valakin két féle színű ruha van - stb.) A ,,kakukktojás" megtalálásához először fel kell fedezni a figurák közötti azonosságot, majd a ,,kilógó" egyben különbözőségét!

4. ,,Hunyó játék" (4 -10 évesig)
Játszható kettesben, vagy csoportosan. Egy gyerek kimegy vagy elfordul - ő a ,,hunyó".
A 6 * 6-os mezőben leterített lapok közül a többiek kiválasztanak egyet. Jól megfigyelik a tulajdonságait. Amikor a ,,hunyó" visszajön, barkochba kérdéseket tesz fel, amelyekre a többiek ,,igen"-nel vagy ,,nem"-mel válaszolhatnak.

A kérdezőnek így rá kall jönnie, melyik képre gondoltak a többiek. Könnyíthető a játék azzal, hogy mindig összeszedjük azokat a kártyákat, amelyekről kiderült, hogy olyan tulajdonságot tartalmaznak, melyet a válaszadó gyerekek elvetettek. (Pl.: ,,Üres a keze?" - ,,Nem!": Ebben az esetben összeszedjük és félretesszük azokat a kártyákat, amelyeken a figurák mindkét keze üres. Stb. Így a játék végére az az egy lap marad az asztalon, amelyikre gondoltunk!)
Nagyobbakkal nehezíthető a játék, ha nem vehetnek el lapokat, csak gondolatban kell elvégezni a szelektálást. Ezzel nagyságrendben megnehezítjük a gyerekek dolgát! (Elsősorban iskolásoknak ajánlom, óvodában csak 1-1 különösen éles eszű gyerekkel játsszuk így, akinek a fenti játékok nem jelentenek már kihívást!)

5. Mi változott meg? (4-10 évesig)
Játszható ketten, vagy csoportosan: az asztalra 2 vagy több kártyából álló sor teszünk ki. Egy gyerek kimegy, vagy elfordul, mi pedig átcseréljük egy vagy több kártya helyét a sorban, esetleg kivesszünk egy, vagy több kártyát, s kicseréljük a pakliban lévő más kártyákra, esetleg ,,beszúrunk" egy-két plusz kártyát a sorba, stb.

A játék nyílván annál nehezebb, minél több kártyából áll a kirakott sor, minél több - más-más szempontú - változtatást eszközölünk a sorban, és minél apróbb a változás mértéke. (ha egy üres kezű, előre néző apa figurát egy kislányra váltjuk fel, amelyiknek a bal kezében baba van, és balra néz, az nyilván sokkal könnyebben észrevehető, mint ha egy jobbra néző fiú figurát, akinek a bal kezében labda van - egy másik fiú figurára cseréljük, akinek szintén a bal kezében van a labda, de balra néz! Stb.) A résztvevők ügyessége és gyakorlottsága határozza meg a játék nehézségi fokát!